Emberek aranyban

Egy fantasztikus kiállítás nyílik őseink kincseiből 2012. szeptember  04-én Budapesten. A 800 m2 helyet elfoglaló szkíta tárlat december 31-ig látogatható.

A kiállításról készült képek megtekinthetők az alábbi linken: 

https://picasaweb.google.com/bpali33/EmberekAranyban?authuser=0&authkey=Gv1sRgCN

A kiállítás visszavezeti látogatóit a Szkíta fejedelmek korába

A kiállított tárgyak döntő többsége az u.n. ?Issyk-kurgánból? és a Berel mellett feltárt lovas temetkezés, világviszonylatban is ritkaság számba menő leleteiből származik, azoknak teljes léptékű megjelenítése.

 

A bemutatott tárgyak hitelességét az Ostrov Krym, a feltárást végző, és a reprodukciókat pontosan és jogszerűen készítő, és a sok ezer éves leletanyag szerves részét is konzerválni, restaurálni képes régész-specialistának, Krym Altynbekovnak privát intézete szavatolja.

Különleges, mert bátran szól és leletekkel bizonyít egy olyan témában, amiben már évszázados hagyománya van a nyugtalanságnak és az egymásnak feszülésnek. Különleges, mert két, ma távolinak tűnő nemzet nevében eleveníti fel a közös ősi szózatot, amivel eleink adtak erőt útjuknak, ha nagy dolgokat készültek véghezvinni: ?Szkíták! Nagy dicső férfiak! Emlékezzetek utatok kezdetére!" 

Griffmadár 

 

Állatküzdelmi jelenet
Berel kurgán (ie. IV-III. század) Kazahsztán
 

A magyar népmesék segítőkész óriás madarának eredete a szkíta hagyományban gyökerezik. A Kaukázusban és a közép-ázsiai sztyeppéken nemcsak a királyi nemzetségre vigyáztak, hanem a hegyek és folyók kincseire, az aranyra is.

Farkasok nyomában 

 

Farkas önmagába fordulva (ie. VI-IV. század) Nyugat-Kazahsztán 

A Kr. u. 6. század közepén felemelkedő türkök előtt ezer évvel a szakák már imádták a vadon királyát, a farkast. Tőle lesték el a vadászati trükköket, melyeket a hadászatban alkalmaztak. Az égi állat különös tiszteletben állt a sztyeppén, a királyi szakák szerint szellemősük farkas alakjában őrködött felettük.

 

Jávorszarvas 

 

Jávorszarvas és griff jelenete Issyk kurgán (ie. V-IV század) 

KazahsztánA sztyeppéken élt jávorszarvas különös tiszteletnek örvendett a szkíták és hunok között. Nemcsak aranyban foglalták alakját, hanem ? néhány régész szerint ? hatalmas agancsát méltóságjelvénynek használták.

Griffmadár 

 

Griff ábrázolás Berel kurgán (ie. IV-III század) Kazahsztán 

A kiterjesztett szárnyú ragadozók a szkíta népek egyik legrégibb hatalmi jelvényének számított, a régi táltos hitű népek úgy vélték, hogy az közvetít az égi és a földi világ között. Az elhunyt szellemősök állítólag ilyen alakban jelennek meg evilágon, hogy segítsenek lent maradt rokonaiknak.

 

 

 

 

Maszk 

 

Hóleopárd maszk, rekeszelt díszítéssel, hegyi kecskék és madár alakjából ? Chilikti kurgán (ie. VII-VI század) 

A szkíta népek több célból viseltek maszkot. Ünnepeken alakoskodtak, mint nálunk a mohácsi busók, vagy a farsangi mulattságok résztvevői. Régen a félelmetes szkíta és hun harcosok is hordtak ilyet, hogy megijesszék ellenségeiket. A táltosok révülésük idején maszkkal takarták el arcukat, jelezvén, hogy ilyenkor nekik más világgal van kapcsolatuk.

Farkas-ábrázolás 

 

Farkast ábrázoló nyakláncdísz Altáj (ie. IV-III század) Kazahsztán  

A farkas-ábrázolás nemcsak a türkök sajátja volt, előtte a falkában élő ragadozókat már a hunok és a szkíták is tiszteletben részesítették.

 

 

 

Leopárd 

 

Barsz (Hóleopárd) ? áldozati oltár része Akszuat (ie. IV-III század) Kazahsztán 

A hó leopárd az ázsiai magas hegyek híres ragadozója, melyet a türk népek barsznak emlegetnek. A sztyeppei uralkodók udvarában szelídített párducok is voltak, azt a nagy, úgynevezett körvadászatokon használtak.

Lovak díszítése 

 

Aranylószerszámokkal díszített fejedelmi ló Krym Altynbekov rekonstrukciója az ősi nomádok leletei alapján ? Berel kurgán (ie. IV-III század)  

A szkíta, hun, valamint a magyar vezérek és fejedelmek nagy becsben tartották hűséges lovukat. A tehetősek elkényeztették azokat művészien kidolgozott aranyos lószerszámokkal, sörényét megnyírták és hátára finom kelméket terítettek.

 

 

Áldozati tárgy 

 

Áldozat bemutatásakor használt tárgy
Krym Altynbekov rekonstrukciója az ősi nomádok leletei alapján
 

A szkíták jeles napokon áldozatokat mutattak be isteneik és elhunyt őseik tiszteletére. Ezeken a különleges alkalmakon művészien megmunkált tárgyakat használtak, megjelenítve rajtuk mitikus állataikat.

 

Ezek mellé érkeznek párhuzamosan griffek és indafonatok, melyek több, mint ezer évvel később, és 6000 km távolságra kerültek a föld alá, ugyanazzal a motívumvilággal, ugyanolyan kurgánokba. Ezeket az avar és "honfoglaláskori" leleteket a veszprémi Laczkó Dezső múzeum biztosította. 

 

 

Az Aranyember

Krym Altynbekov rekonstrukciója a ruházatról és fegyverekről
Issyk kurgán (ie. V-IV század), Kazahsztán
 

Nemcsak a magyar népmesék hősei öltenek aranyos ruhát, hanem ezt tették a szkíta királyok, fejedelmek is. Aranylemezeket varrtak felsőikre, lábvértjeik is aranytól fénylettek. Fejükre magas, csúcsos süveget helyeztek, mely jelezte uralmuk nagyságát. 

 

­
This website is protected by RSFirewall!, the firewall solution for Joomla!