- Irta: Tóthné Zita
- Kategria: Előadók
- Találatok: 3424
Idegsebész, agykutató, aki Budapesten született 1956-ban.
1975-től 1980-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán tanult és szerzett diplomát. Pályáját mérnökként kezdte, majd 3 év múlva pályát módosított, ugyanis 1983-ban elkezdte tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ahol 1989-ben orvosi diplomát szerzett.
1994-ben idegsebész szakvizsgát tett. 1989-től, mint szakorvos az Országos Idegsebészeti Intézet munkatársa lett Budapesten, majd 1993-tól az Országos Baleseti Intézetben dolgozott. 2003 és 2007 között Szombathelyen élt és a Markusovszky kórház Idegsebészetén dolgozott. 2007-ben visszaköltözött Budapestre és 2009-ig a Szent János kórház Idegsebészeti osztályán vállalt munkát. 2010-től a Miskolc Megyei kórház Idegsebészetének munkatársa lett.
2013 augusztusa óta a Honvéd kórház idegsebészeti osztályának vezető főorvosa, ? ahová magával hozta az általa kifejlesztett két innovációs műtéti technikát is, nevezetesen az agyi érvarrást és az új tumor kezelési technikát.
Csókay Andrást 1998-ban tette ismertté az általa kifejlesztett éralagút-technika, amely egy új módszer a súlyos traumás agyduzzadás kezelésére, egy új fejlesztés a koponya-térnyerési technikák műtéti megoldásait illetően.
A szakmai sikerek elismeréseként 2005-ben a Prima Primissima Díj közönségdíját kapta,
2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át. A díjjal a népegészségügy terén kifejtett munkáját, új műtéti megoldásait jutalmazták.
forrás wikipédia
- Irta: Tóthné Zita
- Kategria: Előadók
- Találatok: 3023
1955-ben Vasváron született.
Édesanyja tanítónő, édesapja - ahogy mindkét ági felmenői közül többen is - gyógyszerész volt.
A gimnázium elvégzése után a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán tanult, ahol 1978-ban diplomázott.
1980-1985 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet tudományos munkatársa volt. Időközben (1982-ben) egyetemi doktori fokozatot szerzett.
1985-1993-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola biológia tanszékének adjunktusa volt.
Érdeklődése korán a történelem és a művészetek felé fordult, emellett sok olyan hatás érte, ami miatt át kellett értékelnie mindazt, amit korábban tanult.
Így a tanulás évei következtek ismét: pár évig pár hónapos utakra ment szerte a világon (Afrika, Közel-Kelet, Karib-tenger stb.), gyakran autóstoppal, állomásokon aludva.
Néhány évig Londonban élt, ahol megpróbált minden olyan könyvet beszerezni és elolvasni, ami csak lehetséges volt számára, illetve múzeumokat, képtárakat járni, és minél többet olvasni és tanulni.
Érdeklődése hamar felébredt az őstörténet után, ezen belül különösen a ?kezdet? érdekli, ?amikor a királyság leszállt a Földre?, illetve minden, ami ebből következik: Nimród, az Első Király, a Grál-hagyományok, az Árpád-házi királyaink stb.
1996-tól újságíróként, szerkesztőként dolgozott, majd 2005-től ?főállású? íróként próbálja tenni a dolgát...
forrás wikipédia
- Irta: Tóthné Zita
- Kategria: Előadók
- Találatok: 3815
BAJVÍVÓ MAGYAROK
Hagyományőrző- és Sport Egyesület
A szablya népszerűsítését tűzte ki céljául Zsolnai Gábor hagyományőrző vitéz, aki szablyaforgatásra tanít gyerekeket, felnőtteket egyaránt.
Gábor 1976-ban Baján született.
A francia idegenlégió szanitéc iskolájában végzett. 8 és fél évet szolgált a légióban, Afrikától Szarajevón keresztül Dél Amerikáig. Általa alakult meg az Idegenlégió történelmének első íjászklubja, magyar, merev szarvú, visszacsapó íjakkal.
5 magas kitüntetéssel szerelt le, hazatérése után hosszútávlovaglással kezdett foglalkozni. XVI. századi végvári vitézi viseletben, tiszafüredi fanyeregben, szablyával az oldalán vett részt több történelmi lovas úton. 2005-ban Atilla és Bulcsú útvonalán Spanyolországtól Magyarországig (3000km), majd részt vett a 2006-os Szent Korona Országainak megkerülésében(4200km), végül a 2009-es kazaksztáni Arany Embertől , az Ószajlai Atilla kurgánig lovagolt végig a selyemúton(6700km).
Létrehozta a Bajvívó Magyarok Hagyományőrző- és Sport Egyesületet, melynek célja a szablyavívás népszerűsítése. A szablyavívó edzések, továbbképzések mellett, szablyavívó versenyeket is rendeznek hagyományőrző rendezvények keretein belül.
Hagyományőrző társaságuk a 16. századi török hódoltság korát mutatja be a társadalmi és vitézi élet fellelhető forrásai alapján. A végvári vitézeknek és a könnyűlovas harcmodornak minél hitelesebb bemutatására törekedve haditornákon, hagyományőrző rendezvényeken vesz részt, rendhagyó történelem órákat tart iskolákban, óvodákban.
Jelenleg biztonsági szakember, óraadó tanár a Szent Korona Szabadegyetemen.
- Irta: Tóthné Zita
- Kategria: Előadók
- Találatok: 2913
A családi fáma egy nagymamáról szól, aki ismerte a füvekkel való gyógyítás titkait. Bori néni a kiegyezés előtt, 1865-ben született, és egy kis észak-magyarországi faluban, Sajókazincon élt. A beteg emberek hozzá szaladtak tanácsért, szárított vagy friss növényekért, melyeknek hol a teája, hol a friss nedve bizonyult hatásos gyógyírnak. Hagyománya volt már ennek, hiszen Bori néni anyja, nagyanyja is így gyógyított azelőtt. Minden falunak, kis közösségnek megvolt akkoriban a javasasszonya. Tudásukat nemzedékről nemzedékre, kézből kézbe adták, ki tudja, mióta halmozódik az, talán évszázadok óta. Benne van a nép bölcsessége, tapasztalata, amit saját kárán és a maga hasznára tanult. Kilenc unokája volt Balogh Bori néninek, köztük is Gyurka a legelevenebb. Mikor már elég nagy volt, hogy hasznát vegye a nyári gyűjtésnél, vitte magával. Így tanulta a kisunoka apránként a szigorú tekintetű és hirtelen kezű nagymamától, melyek a gyógyító növények, melyiket mire lehet használni, mikor és hogyan kell szedni őket. Munka volt ez, nem is kevés, mindennapi tanulás. Bori néni 1942-ben halt meg, akkorra mindent megtanított az élénk eszű fiúnak. Így lett később belőle gyógyító füvesember.
Él valahol a Bükk rejtekében egy varázslatos, öreg füvesember, aki úgy ismeri a gyógynövényeket, mint ahogy ma már kevesen. Gyerekkora óta járja az erdőket, gyűjti a gyógyító növényeket, melyek készségesen feltárják neki titkukat. Nagymamájától, a mindentudó javasasszonyától tanulta, melyik növény mire való. Több mint 150 féle gyógynövényt ismer és alkalmaz. Gyógyteái számtalan bajra, nyavalyára adnak enyhülést, köztük a cukorbetegségre is. Különösen az utóbbi tüneteit enyhítő teakeverék miatt vált ismertté a neve, még az óceánon túlról is érdeklődnek utána a betegek. Gyuri bácsi ha épp nem a Bükkben barangol, akkor a gyógynövények hatásairól tart előadást az ország másik szegletében. Vagy könyvet ír a tapasztalatairól, esetleg egészségnaptárt szerkeszt. És hogy a tudás ne vesszen kárba, tanítja Zsuzsa lányát, hogy majd ő vigye tovább az apai, dédnagymamai, szépanyai örökséget.
A következő generációt képviseli Gyuri bácsi lánya, Zsuzsa. Gyerekkora a természet szeretetének és tiszteletének jegyében telt el, édesapjától megtanulta a gyógynövények szeretetét, alkalmazásukat. Bár régen elköltözött a családi fészekből és évek óta külföldön él, a szellemi örökséget továbbra is hűen ápolja.
forrás wikipédia
