Dr. Lánszki Imre ökológus, egyetemi tanár közel egy évtizede keresi, kutatja Ősbuda várát Budakalászon.

Honnan jött az ötlet, hogy Ősbuda várát esetleg Budakalászon kell keresni?

Az egész egy szokványos gombászkodásnak indult, ennek most ősszel lesz 10 éve. Ezen a helyen soha azelőtt nem jártam, egy bozótos, köves hegyoldalra kell gondolni. A hegy tetején egy nagyobb fenyves található, ahol - mint kiderült - sok gombát lehet találni. Feltűnt viszont egy furcsaság: épület- és falmaradványok, szabályos faragott kövek sokaságát lehetett szétszórtan látni. Találtam továbbá egy víznyerő helyet a hegytetőn, illetve a növényzet is szabályosan kirajzolt egy körív alakú belső udvart. Még aznap este felhívtam Balczó Andrást, régi sporttársamat, és egy debreceni ismerősömet, hogy tudnak-e egy a közelben található várról, történelmi emlékről. Több könyvet ajánlottak nekem, így jutottam el Bradák Károly: Fehérvár - Fehér Folt című könyvéhez is. Néhány héttel a felfedezés után bent jártam a polgármesteri hivatalban, ahol észrevettem a falon egy, a területről készült infravörös felvételt. Felfedeztem a képen azt az alakzatot, amit Bradák a könyvében kritika tárgyává tesz. Ez az 1685-ös olasz katonai vázlatrajz nem azonosítható a mai Székesfehérvárral. Ezzel eddig nem tudtak mit kezdeni, de a megfelelő környezetben most hirtelen értelmet nyert. Innentől kezdve tudatosan kezdtem el feldolgozni a forrásokat, korabeli metszeteket. Visszatérve az infravörös felvételre, azon jól kirajzolódik a törökök által újjáépített vár, amely formájában eltérő a magyarok által épített váraktól.

Milyen forrásokra lehet támaszkodni a kutatás során?

Anonymus Gesta Hungarorum című műve meglepő pontossággal írja le a történéseket, a földrajzi nevek a mai napig nyomon követhetőek. Számos más krónikánk is tartalmaz utalásokat Ősbuda helyére, jelenleg több száz korabeli metszet, dokumentum, illetve a témával foglalkozó könyv áll a rendelkezésemre. Ez olyan nagy mennyiségű irodalom, amelynek csak az átolvasásához több mint egy év szükséges.

Több történész elveti Anonymus munkásságát, szerintük nem lehet hiteles forrásnak elfogadni?

Ezek a vádak nem újkeletűek. Már a Habsburgok is megpróbálták hitelteleníteni Anonymus munkásságát, ahogyan a magyarság történelmét is. Mérhetetlen károkat okoztak ilyen szempontból, ami jóval többet ártott, mint a váraink felrobbantása. Az meg érthető, hogy akik évtizedek óta Székesfehérváron keresik a királysírokat, azokat nem lehet egyik napról a másikra meggyőzni. A fiatal kutatókra komoly felelősség hárul, hogy ne vessenek el valamit rögtön, csak mert nem egyezik a ?hivatalos" állásponttal.

Anonymus nemcsak a várat, hanem a vár alatti fennsíkon lévő kolostort is említi?

Egészen pontosan Alba Ecclesia, azaz Fehéregyháza romjairól van szó, amit Szent István király építtetett a bolgár hadjáratból befolyó pénzekből. A fordulat a kutatásban négy évvel ezelőtt következett be, amikor egy barlangász csapat csatlakozott a kutatáshoz. A régészeti engedélyek hiánya erősen korlátozta a lehetőségeket, de így is sikerült feltárni egy vízmosást, illetve az onnan kiinduló kürtőket, alagutakat. A krónikások szerint Ősbuda alatt egy járónapnyi alagútrendszer található, ahol a török szultán még látta nagy királyaink sírhelyeit. Ezeket a katakombákat radarral vizsgáltuk, már több tíz méter hosszúságban be tudtuk mérni az irányukat. A rovásírásos kövektől elkezdve középkori ágyúgolyón át pénzérmékig már sok minden került itt elő. Meg kell említeni még a hegyoldalon talált, valószínűleg áldozati oltárként vagy temetkezési helyként szolgáló, igen érdekes alakú sziklát is.

Elképzelhető, hogy Ősbuda és Fehéregyháza azonosítása esetén Árpád vezér sírhelye is a közelben található?

A Magyarok Világszövetségében 2005-ben elhangzott előadásom után feltették nekem ezt a kérdést, hogy gondoltam-e arra, hogy a sírhelynek is a közelben kell lennie. Ezek után egyik barátommal felmentünk a hegyre május közepén, iszonyú esőben a Barát-patak völgyében. Ismét Anonymusra hagyatkozom, amikor azt írja, hogy Árpád sírja a kőmederben folyó patak forrása felett van. Ott úgy éreztem, hogy valami rendkívülit találtam. Ez a hely régen bánya volt, most az a turistaút kerüli meg, ami a Nagy-Kevélyre vezet föl. Tavaly került a kezembe Györffy György nyolckötetes könyve, az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A hatodik kötetben leírja, hogy Árpád fejedelmet a Fehéregyháza fölötti hegyoldalba, egy bányába temették. Ez azért is döbbenetes, mert ő Anonymuson kívül egy 1212-es levéltári adatra is hivatkozik, amely szintén bányának nevezi a temetkezési helyet.

Ha még azt is megemlítjük, hogy a trójai háború menekültjeinek egy része itt élt közel 3000 éve, aztán továbbvonultak nyugatra és megalapították Párizst, akkor olvasóink biztos száműznek minket a mesék világába?

Pedig attól még igaz. A trójai történések az emberiség történetében egy nagyon nagy változást idéztek elő, gyakorlatilag a szkíta birodalom hanyatlása is ettől az időszaktól számítható. Budakalász és környéke a hévízforrások miatt már a kora bronzkor óta lakott, azóta rengeteg nép megfordult itt az évezredek folyamán. A római limes északi határvonala is itt húzódott a Duna-parton, aminek a feltárása még szintén várat magára.

Egy világhírű olasz nyelvész, Mario Alinei-vel készült interjút láttam nemrégiben, amiben az etruszk-magyar rokonságot feltételező elméletéről beszélt. Elképzelhető-e az, hogy a hun-magyar kontinuitás sokkal régebbre nyúlik vissza, mint azt bárki is gondolta? Alinei a magyar rovásírás segítségével fejtett meg etruszk vázákon található feliratokat, amik még jóval Krisztus születése előtt keletkeztek. Elmélete szerint nem az etruszkok, hanem a latinok voltak Itália őslakosai, és az etruszk népek közelebbi kapcsolatba is kerültek a magyar ősökkel a vándorlásaik során?

Nagyon érdekes ez az elmélet, szerintem Alinei-nek igaza van. A jelképrendszereknek óriási jelentősége van a népek történetében, hogy mit tartott meg a hagyomány és mit adtak tovább az ősök. Úgy gondolom, hogy azért fontos az, amit csinálunk, mert végre valós kép alakulhat ki a múltról. A múltunk ismerete nélkül pedig egyetlen lépést sem tehetünk a jövő felé. A kutatásomban nagyon sok ember munkájára támaszkodom. Én is egy leszek ebben a sorban, majd valaki az én munkámat is fel fogja dolgozni. De az biztos, hogy az ökológia révén a kutatás egy olyan új módszerét találtam meg, amit eddig kevesen használtak. Ezek olyan természettudományos tények, amiket nem lehet csak úgy lesöpörni az asztalról.

Augusztus 20 és 23 között kerül megrendezésre Budakalász várossá avatásának ünnepség-sorozata. Ennek kapcsán kapott-e felkérést a kutatási eredmények ismertetésére?

Igen, a faluházban fogok tartani egy előadást, ahol bemutatok négy olyan metszetet, ami egyértelműen azonosítható a területre. Lesz egy helyszíni bejárás is, ott ahol nemrégiben egy debreceni régész segítségével kibontottuk a bástyafalat a vár alapjánál. Reméljük, hogy hamarosan rendelkezésre fog állni az az összeg, ami lehetővé teszi a régészeti engedélyek megszerzését egy nagyszabású feltárás elkezdéséhez.