Dr. Raffay Ernő történész, politikus, 1948-ban született, Borjádon. Pécsett érettségizett,

majd Szegeden a József Attila Tudományegyetemen folytatta tanulmányait történelem-Kelet-Európa története szakon.

1977-1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált 1989-től docens.

1989-90-ben az Erdélyi Szövetség társelnöke volt. 1993-94-ben a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum főigazgatója, 1996-tól a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, tanszékvezetője, később rektor helyettese és a Bölcsészettudományi Kar dékánja. Magyarország XIX-XX. századi történelmét tanítja. Szakterülete Erdély és a román-magyar kapcsolatok, valamint Trianon és az elszakított területek magyarságának története. Három földrész sok városában tartott e témákban előadásokat.

A Trianon Társaság alapító tagja, később társelnöke. Rendszeresen közöl cikkeket és tanulmányokat. Trianon Titkai című könyvének jelentős szerepe volt a rendszerváltás időszakában abban, hogy a közfigyelem a határon túli magyarokra irányult.

2007-ben Szidiropulosz Archimédesszel létrehozta a Trianon Kutató Intézet nevű intézményt.[3] Az intézet keretében Trianoni Szemle néven ad ki történelmi folyóiratot 2009 januárja óta.[4]

Politikai pályája

A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt.

Raffay leginkább a trianoni békeszerződés, valamint az azt megerősítő, 1947-es párizsi békeszerződések éles bírálatáról, azok fegyveres revíziójának hangoztatásáról vált ismertté.

Vélhetően radikalizmusa miatt lett ?csupán? politikai államtitkár és nem pedig honvédelmi miniszter (az Für Lajos lett) Antall József kormányában. Raffay egyebek mellett szorgalmazta egy horvát-magyar szövetség létrehozását Szerbia ellen a délszláv háború kirobbanását követően, illetve számos lehetőséget vélt felfedezni a későbbiek során is e szerződések fegyveres, vagy diplomáciai felül bírálatában.

forrás wikipédia