S. dr. Lackovits Magdolna Emőke néprajzkutató-muzeológus és történelem szakos középiskolai tanár.
1946. szeptember 24-én születt Domaházán, de Téten végezte az általános iskolát, Győrben, a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban érettségizett.
1971-ben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Karán történelem-néprajz szakon diplomázott történelem szakos középiskolai tanár és ethnográfus-muzeológus végzettséggel.
1971-1973-ig a Soproni Liszt Ferenc Múzeumának volt néprajzos-segédmuzeológusa.
1973-ban költözött Veszprémbe, azóta városunkban él.
1976-ban Dr. Univ. fokozatot szerzett néprajzból a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
Ideköltözése óta a 2007-ben bekövetkezett nyugdÃjazásáig a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Veszprémi Laczkó DezsÅ‘ Múzeumában dolgozott, segéd, majd néprajzos muzeológusként, fÅ‘muzeológusként és múzeumi fÅ‘tanácsosként.
Â
FÅ‘ kutatási területe a népi vallásosság (a templomon kÃvüli vallásgyakorlat és az egyházi esztendÅ‘ szokásvilága), a paraszti társadalom jellemzÅ‘i, működése, valamint a Bakony és Balaton-felvidék népművészete (hÃmzéskultúra, viseletek, szakrális ábrázolások).
Ezekben a témákban 225 tanulmánya jelent meg különböző szakmai periodikákban, múzeumi évkönyvekben, gyűjteményes tanulmánykötetekben, továbbá öt önálló kötete látott napvilágot.
Történeti monográfiák részeként megÃrta Csopak, Balatonfüred, Berhida-Peremarton-Kiskovácsi, Litér, Örvényes, Vaszar, és Takácsi községek néprajzát.
Balatonalmádi-Vörösberény, valamint Lovas és Zánka községek monográfiáiban részfejezetek szerzÅ‘je volt. Tizenöt kötetet szerkesztett, vallási néprajzi, népművészeti, társadalom néprajzi témákban harminchat kiállÃtást rendezett határon belül és kÃvül.
Három kutatást irányÃtott: FertÅ‘-menti, Káli-medencei, Somló-környéki vizsgálatok.
Részt vesz a megyei és az országos népművészeti zsűri munkájában, továbbá előadásokat tart.
Â
A rendszerváltozás után 1992-1997 között megyei múzeumigazgató helyettes volt, 1990-2007 között pedig a Múzeum Néprajzi Osztályának élén állt.
2000-2005 között a Károli Gáspár Református Egyetem MűvelÅ‘déstörténeti és Gazdaságtörténeti Tanszékén református vallási néprajzot tanÃtott.
Megalakulása óta, azaz harminc esztendeje irányÃtja a Veszprémi Múzeumi Egylet Néprajzi Szakcsoportját. Több cikluson keresztül tagja volt a Magyar Néprajzi Társaság országos választmányának.
1988-ban ötöd magával létrehozta az Orbán Balázs AlapÃtványt a határon túli fiatalok felsÅ‘oktatási tanulmányainak támogatására. Ennek az alapÃtványnak megalakulása óta kuratóriumi tagja, jelenleg pedig az elnöke.
Â
Munkásságát több dÃjjal is elismerték:
1980 Gunda-DÃj (Debreceni Egyetem Néprajzi TanszéktÅ‘l, szakmai dÃj fiatal kutatóknak)
1986 Káli-medencéért Emlékplakett (a Káli-medence Környezetvédelmi Társaságtól a Káli-medence kutatásért)
1993 Gizella-DÃj (Veszprém városától)
2001 Pro Comitatu DÃj (Veszprém megyétÅ‘l)
2005 Laczkó DezsÅ‘ Tudományos DÃj (Laczkó DezsÅ‘ Múzeumtól a kollégák szavazatai alapján, a Múzeumban végzett tudományos munkáért)
2006 Móra Ferenc DÃj (a muzeológusok munkájának országos elismerése)
2007 Veszprém Megye Arany Érdemrendje (Veszprém megyétől tudományos és közéleti tevékenységért)
2009 Károli Gáspár DÃj (a református vallási néprajzi kutatásokért)
2011 Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt
Â
Végezetül szeretném Emőke saját szavaival befejezni a bemutatását:
?Azt tapasztaltam, hogy mivel egyetlen alkalommal sem kellett köpönyeget fordÃtanom, rendszerváltozás elÅ‘tt és után egyaránt ugyanazt vallottam, hitemet, magyarságomat, hazámat soha le és meg nem tagadtam, nem szégyelltem, ha kellett, mellettük, értük kiálltam, talán ezért a következetességért, egyenességért munkatársaim semmikor nem támadtak, megbecsültek, sÅ‘t, úgy éreztem, tiszteltek is. Politikai széljárásokhoz nem igazodtam, munkámat tehetségemnek megfelelÅ‘en, becsülettel végeztem, lelkiismeretem nyugodt volt, maradt. A hatalomhoz nem törleszkedtem, az igazságért szót emeltem, elismerésekre nem vágytam, beosztásokért soha nem harcoltam.?
Â
Â