1951. július 4-én született Budapesten.
Ötévesen kijelentette, hogy csillagász lesz, hétévesen elhatározta, hogy énekelni fog, végül mindkettÅ‘t megvalósÃtotta.
Grandpierre Attila a fizikai tudományok kandidátusa, neve a legtöbbek számára mégis a Vágtázó Halottkémek vagy a Vágtázó Csodaszarvas zenekarokból lehet ismerős. Zenei és tudományos munkássága szorosan összefügg, hiszen mindkét területen az élettel, az élő világegyetemmel foglalkozik.
1974-ben az ELTE TTK fizikus-csillagász szakán diplomázott, majd ugyanott doktorált 1977-ben.[3] Kandidátusi fokozatot szerzett 1984-ben, a MTA Fizikai Osztályának Csillagászati ágán.[4]
1983-ban négy hónapig a bjurakani csillagvizsgálóban dolgozott.
1994?1998 között a Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjában egy huszonhat tagú csoportnak volt a vezetője László Ervin professzor munkatársaként.
Megszervezte az ?Astronomy and Civilization? cÃmű nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek Budapest adott otthont 2009-ben. A zene kozmikus jelentÅ‘ségének felismerése, valamint Bauer Ervin elméleti biológiája tudományos alkotómunkájának két fÅ‘ meghatározója. Ennek okán hÃvták meg a kaliforniai Chapman Egyetemre, ahol 2011-ben fél évig vendégprofesszor volt. Itt kutatási tervei alapján vizsgálták az élet lényegét és az élet matematikai megközelÃtését, amelynek célja, hogy a matematika, a zene, Bauer elméleti biológiája és a kvantumfizika kapcsolata alapján kidolgozzák az élet lényegének matematikai-fizikai leÃrását.
A MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Kimutatta, hogy a csillagáramlások a hangsebességnél robbanásosan állnak le, a bolygók árapályereje nukleáris instabilitást okoz a Nap magjában, a flerkitörések a csillagok magjából indulnak, valamint, hogy a Nap és a világegyetem élő természetű.
Fő természettudományos kutatási területei
A naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a világegyetem élő természete, komplexitás-elmélet, nemegyensúlyi termodinamika, elméleti biológia, a fizika, a biológia és a pszichológia első elvének egységes elmélete, az élet komplexitási mérőszámainak elmélete, a természettudomány egységes elméletének megalapozása, az ember és a világegyetem kapcsolatának kutatása.[ Ezekben a témákban több mint 350 tanulmánya és hat könyve jelent meg.
Fő őstörténelmi kutatási területei
?Minden, ami él, mágikus törvények uralma alatt áll, mert nemcsak képes az önirányÃtásra, de képes elérni önmaga legteljesebb kifejlÅ‘dését.?
? Grandpierre Attila: Karácsony; 37. oldal
A Kárpát-medence és az eurázsiai sÃkság népeinek Å‘störténelme, műveltségtörténelme, az emberiség Å‘störténelme, az Å‘skor tudománya, filozófiája, művészete, a ?mágikus gondolkodás? Grandpierre K. Endre által megalkotott és feltárt fogalma és kutatása, a mágusok szerepe az Å‘störténelemben, a székelyek Å‘störténelme, Å‘si ünnepeink feltárása, társadalomelmélet, az Å‘skor és az ókor oktatási rendszerei. Ezekben a témákban több, mint ötven tanulmánya, és öt könyve jelent meg, melyek megÃráshoz a témakör irodalmát használja fel, ami túlnyomó részt angol nyelvű szakirodalmat jelent. Tagja a Zürichi Magyarok Történelmi Egyesületének
forrás wikipédia
