- Irta: Tóthné Zita
- Kategria: Előadók
- Találatok: 3443
1951. július 4-én született Budapesten.
Ötévesen kijelentette, hogy csillagász lesz, hétévesen elhatározta, hogy énekelni fog, végül mindkettőt megvalósította.
Grandpierre Attila a fizikai tudományok kandidátusa, neve a legtöbbek számára mégis a Vágtázó Halottkémek vagy a Vágtázó Csodaszarvas zenekarokból lehet ismerős. Zenei és tudományos munkássága szorosan összefügg, hiszen mindkét területen az élettel, az élő világegyetemmel foglalkozik.
1974-ben az ELTE TTK fizikus-csillagász szakán diplomázott, majd ugyanott doktorált 1977-ben.[3] Kandidátusi fokozatot szerzett 1984-ben, a MTA Fizikai Osztályának Csillagászati ágán.[4]
1983-ban négy hónapig a bjurakani csillagvizsgálóban dolgozott.
1994?1998 között a Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjában egy huszonhat tagú csoportnak volt a vezetője László Ervin professzor munkatársaként.
Megszervezte az ?Astronomy and Civilization? című nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek Budapest adott otthont 2009-ben. A zene kozmikus jelentőségének felismerése, valamint Bauer Ervin elméleti biológiája tudományos alkotómunkájának két fő meghatározója. Ennek okán hívták meg a kaliforniai Chapman Egyetemre, ahol 2011-ben fél évig vendégprofesszor volt. Itt kutatási tervei alapján vizsgálták az élet lényegét és az élet matematikai megközelítését, amelynek célja, hogy a matematika, a zene, Bauer elméleti biológiája és a kvantumfizika kapcsolata alapján kidolgozzák az élet lényegének matematikai-fizikai leírását.
A MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Kimutatta, hogy a csillagáramlások a hangsebességnél robbanásosan állnak le, a bolygók árapályereje nukleáris instabilitást okoz a Nap magjában, a flerkitörések a csillagok magjából indulnak, valamint, hogy a Nap és a világegyetem élő természetű.
Fő természettudományos kutatási területei
A naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a világegyetem élő természete, komplexitás-elmélet, nemegyensúlyi termodinamika, elméleti biológia, a fizika, a biológia és a pszichológia első elvének egységes elmélete, az élet komplexitási mérőszámainak elmélete, a természettudomány egységes elméletének megalapozása, az ember és a világegyetem kapcsolatának kutatása.[ Ezekben a témákban több mint 350 tanulmánya és hat könyve jelent meg.
Fő őstörténelmi kutatási területei
?Minden, ami él, mágikus törvények uralma alatt áll, mert nemcsak képes az önirányításra, de képes elérni önmaga legteljesebb kifejlődését.?
? Grandpierre Attila: Karácsony; 37. oldal
A Kárpát-medence és az eurázsiai síkság népeinek őstörténelme, műveltségtörténelme, az emberiség őstörténelme, az őskor tudománya, filozófiája, művészete, a ?mágikus gondolkodás? Grandpierre K. Endre által megalkotott és feltárt fogalma és kutatása, a mágusok szerepe az őstörténelemben, a székelyek őstörténelme, ősi ünnepeink feltárása, társadalomelmélet, az őskor és az ókor oktatási rendszerei. Ezekben a témákban több, mint ötven tanulmánya, és öt könyve jelent meg, melyek megíráshoz a témakör irodalmát használja fel, ami túlnyomó részt angol nyelvű szakirodalmat jelent. Tagja a Zürichi Magyarok Történelmi Egyesületének
forrás wikipédia
- Irta: Tóthné Zita
- Kategria: Előadók
- Találatok: 3666
S. dr. Lackovits Magdolna Emőke néprajzkutató-muzeológus és történelem szakos középiskolai tanár.
1946. szeptember 24-én születt Domaházán, de Téten végezte az általános iskolát, Győrben, a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban érettségizett.
1971-ben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Karán történelem-néprajz szakon diplomázott történelem szakos középiskolai tanár és ethnográfus-muzeológus végzettséggel.
1971-1973-ig a Soproni Liszt Ferenc Múzeumának volt néprajzos-segédmuzeológusa.
1973-ban költözött Veszprémbe, azóta városunkban él.
1976-ban Dr. Univ. fokozatot szerzett néprajzból a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
Ideköltözése óta a 2007-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Veszprémi Laczkó Dezső Múzeumában dolgozott, segéd, majd néprajzos muzeológusként, főmuzeológusként és múzeumi főtanácsosként.
Fő kutatási területe a népi vallásosság (a templomon kívüli vallásgyakorlat és az egyházi esztendő szokásvilága), a paraszti társadalom jellemzői, működése, valamint a Bakony és Balaton-felvidék népművészete (hímzéskultúra, viseletek, szakrális ábrázolások).
Ezekben a témákban 225 tanulmánya jelent meg különböző szakmai periodikákban, múzeumi évkönyvekben, gyűjteményes tanulmánykötetekben, továbbá öt önálló kötete látott napvilágot.
Történeti monográfiák részeként megírta Csopak, Balatonfüred, Berhida-Peremarton-Kiskovácsi, Litér, Örvényes, Vaszar, és Takácsi községek néprajzát.
Balatonalmádi-Vörösberény, valamint Lovas és Zánka községek monográfiáiban részfejezetek szerzője volt. Tizenöt kötetet szerkesztett, vallási néprajzi, népművészeti, társadalom néprajzi témákban harminchat kiállítást rendezett határon belül és kívül.
Három kutatást irányított: Fertő-menti, Káli-medencei, Somló-környéki vizsgálatok.
Részt vesz a megyei és az országos népművészeti zsűri munkájában, továbbá előadásokat tart.
A rendszerváltozás után 1992-1997 között megyei múzeumigazgató helyettes volt, 1990-2007 között pedig a Múzeum Néprajzi Osztályának élén állt.
2000-2005 között a Károli Gáspár Református Egyetem Művelődéstörténeti és Gazdaságtörténeti Tanszékén református vallási néprajzot tanított.
Megalakulása óta, azaz harminc esztendeje irányítja a Veszprémi Múzeumi Egylet Néprajzi Szakcsoportját. Több cikluson keresztül tagja volt a Magyar Néprajzi Társaság országos választmányának.
1988-ban ötöd magával létrehozta az Orbán Balázs Alapítványt a határon túli fiatalok felsőoktatási tanulmányainak támogatására. Ennek az alapítványnak megalakulása óta kuratóriumi tagja, jelenleg pedig az elnöke.
Munkásságát több díjjal is elismerték:
1980 Gunda-Díj (Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéktől, szakmai díj fiatal kutatóknak)
1986 Káli-medencéért Emlékplakett (a Káli-medence Környezetvédelmi Társaságtól a Káli-medence kutatásért)
1993 Gizella-Díj (Veszprém városától)
2001 Pro Comitatu Díj (Veszprém megyétől)
2005 Laczkó Dezső Tudományos Díj (Laczkó Dezső Múzeumtól a kollégák szavazatai alapján, a Múzeumban végzett tudományos munkáért)
2006 Móra Ferenc Díj (a muzeológusok munkájának országos elismerése)
2007 Veszprém Megye Arany Érdemrendje (Veszprém megyétől tudományos és közéleti tevékenységért)
2009 Károli Gáspár Díj (a református vallási néprajzi kutatásokért)
2011 Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt
Végezetül szeretném Emőke saját szavaival befejezni a bemutatását:
?Azt tapasztaltam, hogy mivel egyetlen alkalommal sem kellett köpönyeget fordítanom, rendszerváltozás előtt és után egyaránt ugyanazt vallottam, hitemet, magyarságomat, hazámat soha le és meg nem tagadtam, nem szégyelltem, ha kellett, mellettük, értük kiálltam, talán ezért a következetességért, egyenességért munkatársaim semmikor nem támadtak, megbecsültek, sőt, úgy éreztem, tiszteltek is. Politikai széljárásokhoz nem igazodtam, munkámat tehetségemnek megfelelően, becsülettel végeztem, lelkiismeretem nyugodt volt, maradt. A hatalomhoz nem törleszkedtem, az igazságért szót emeltem, elismerésekre nem vágytam, beosztásokért soha nem harcoltam.?
- Irta: Tóthné Zita
- Kategria: Előadók
- Találatok: 3852
Balczó András Kondoroson született 1938. augusztus 16.-án. Másfél éves volt, mikor evangélikus lelkész apját Nyíregyházára helyezték át, így itt töltötte gyermekkorát. A Bujtoson tanult meg úszni.1955-ben egy országos versenyen Benedek Ferenc fedezte fel az akkor 17 éves, vékony fiút, majd szülei beleegyezése és András érettségije után Budapestre vitte, ahol a Csepel SC sportolója lett.
1957-ben háromtusa országos bajnok volt. 1958-ban a vb-n hatodik helyezést ért el, egy évvel később már ezüstérmet nyert. Tehetsége hihetetlen akaraterővel párosult.1960-ban Rómában az olimpiai bajnokcsapat tagja, egyéniben negyedik helyezést ért el. 1961-ben bronzérmes, 1962-ben negyedik lett a vb-n. 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben egyéni világbajnok. Az1968-as mexikói olimpián a győztes csapat tagja, egyéniben ezüstérmes. 1969 kivételével mindannyiszor a győztes magyar csapat tagja Török Ferenccel és Móna Istvánnal. Az 1970 évi vb-n egyéniben ezüstöt, csapatban aranyat nyert.
1966-ban, 1969-ben és 1970-ben is az év sportolójának választották Magyarországon.
Az 1972-es müncheni olimpia egyéni bajnoka, csapatban második.
Nyolcszor egyéniben, hatszor pedig csapatban nyert magyar bajnokságot.
Pályafutásáról 1976-ban Kósa Ferenc Küldetés címmel filmet készített. A Küldetés című film nagy siker volt a mozikban. Mivel nem lépett be az MSZMP-be, sőt portréfilmjében komoly kritikát fogalmazott meg a kommunista rendszerrel szemben, a filmet néhány hónap után betiltották, levették a programról: Aczél György, a kor főideológusa a támogatott, tűrt, tiltott kategóriák közül az utóbbiba sorolta a filmet, sőt a magyar sport első emberét, Buda Istvánt is utasította, hogy Balczó az öttusázóknál nem kerülhet pozícióba. Ez persze egyet jelentett azzal, hogy másutt se. A világ első számú és mindmáig legsikeresebb öttusázója tíz éven át várt, hogy felkérik a szövetségi kapitányi poszt betöltésére, s addig, hogy az öttusasport közelében maradjon, az öttusaistálló belovaglója volt, nagyon alacsony fizetésért.
Mindeközben két diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán (vívó szakedző, öttusa szakedző), így a magyar öttusasport irányításához szükséges minden lehető képzést elvégzett.
1973-ban visszavonult. Sajnos nem részesítették az őt megillető támogatásban. Belovagló lett az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél.
De azt senki sem tudta megakadályozni, hogy a Küldetés című film az életben meghozza számára a küldetést: napjainkig majd' háromezer közönségtalálkozón vett részt.
Időközben elkészült egy róla szóló könyv is, szerzője Dávid Sándor.
Feleségével, Császár Mónikával, a müncheni olimpián bronzérmes tornásszal 12 gyermeküket nevelik szeretetben és békességben Budakeszi házukban, amit Balczó András maga épített. 38 évesen lett először apa.
2004-ben Nemzet Sportolójának választották. A díjátadásra ugyan, a rendszerváltó kormányok abortuszpolitikája elleni tiltakozásul nem ment el, de a díjat elfogadta. Úgy nyilatkozott: a nemzetet nem akarja megsérteni.
2005-ben a Kairosz Kiadónál Szenvedésbe ágyazott gyönyörűség címmel jelent meg könyve, melyben Kocsis L. Mihállyal beszélget. 2009-től a debreceni Oxigén Kupa erdei futóverseny-sorozat védnöke.
Kuratóriumi tagja a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány. 2011-ben Budapest díszpolgára lett.
forrás wikipédia
- Irta: Tóthné Zita
- Kategria: Előadók
- Találatok: 3393
1932. november 24-én született Budapesten, egy polgári család késői, második gyermekeként.
Jókai Annának hamar könyv került a kezébe, a képzelet és az olvasás töltötte ki a kortársaitól elzárt gyermek életét. Nem csak gyermekirodalom, hanem olyan könyvek is ? későbbi önvallomása szerint ?, amelyek felnőtt kezébe valók.
1939 és 1942 között a Mária Terézia téri elemi mintaiskola tanulója lett, ahol negyedikben a tanítónő állította mintaként fogalmazásait osztálytársai elé, kézimunkaórán pedig meséket mondatott vele. 1943 és 1951 között a Zrínyi Ilona Leánygimnázium tanulója volt, ekkoriban már elkezdett írni is, ?verseket?, ?novellákat? ? amelyek miatt az egyébként is elkülönülésre nevelt lányt az iskolában kinevették. Az írással tizenhat éves korában felhagyott és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá.
1951-53 között könyvelő, majd népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra, ahol 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett.
961-től 1976-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában, majd a Budapesti Vörösmarty Gimnáziumban tanított.
1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel.
Az irodalmi életbe szinte berobbant, noha semmilyen irodalmi csoportosuláshoz sem tartozott. A kortárs kritika realizmusként, illetve naturalizmusként értékelte az írásaiban kíméletlen nyíltsággal megjelenített világot. Írásművészete fokozatosan fejlődött abba az irányba, amelyet maga ? aztán később a szakirodalom is ? ?spirituális realizmusnak? nevezett el.
1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író.
1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt, jelenleg választmányi tagja.
1989-től az Írók Szakszervezetének tagja, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja is. 1998-ben jelent meg az azóta huszonkét kiadást megért Ne féljetek című regénye (amelyet pszichológusok, terapeuták is felhasználnak munkájukhoz). 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke. Bár a Ne féljetek megjelenése után nem egyszer úgy nyilatkozott, hogy több regényt már nem ír, 2007-ben a Godot megjött című művével jelentkezett, 2012-ben pedig egy új regénnyel, az Éhes élet cíművel.
Munkásságát több díjjal is elismerték:
1970 ? József Attila-díj
1974 ? SZOT-díj
1980 ? a lengyel PAX Kiadó Pietržak-díja
1985 ? a Munka Érdemrend arany fokozata
1992 ? Kossuth-díj
1992 ? a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje
1998 ? Magyar Örökség-díj
1999 ? CET (Central European Time)-díj
1999 ? az Év Könyve-díj
1999 ? Tiszatáj-díj (Szeged)
1999 ? a VII. kerület díszpolgára
2000 ? Magyar Művészetért-díj
2001 ? ?Hűség a hazához? Érdemkereszt, Politikai Elítéltek Közössége (PEK)
2002 ? A Köztársasági Elnök Érdemérme
2003 ? Arany János Nagydíj
2004 ? Kölcsey emlékdíj (Szatmárcseke)
2004 ? Prima Primissima közönségdíj
2005 ? A Magyar Kultúra Lovagja
2006 ? Stephanus-díj
2006 ? Kispest díszpolgára
2007 ? Árpád fejedelem-díj
2009 ? a Győri Könyvszalon alkotói díja (Győr-Moson-Sopron megye)
2011 ? A ?Hazáért ?56?, Politikai Foglyok Országos Szövetsége
2012 ? Árpád-pajzs
2012 ? Józsefváros díszpolgára
2012 ? Budapest díszpolgára
2012 ? a Magyar Érdemrend nagykeresztje ? polgári tagozat
2013 ? Az Emberi Méltóságért-kitüntetés (az Emberi Méltóság Tanácsa díja)
2014 ? március 15. Kossuth-nagydíj
forrás wikipédia
